Mondtam már hogy gyűlölöm a meleget? De tényleg. Közte meg köztem ez olyan örök ellentét, csata, harc és örök viszály egyben. Ha az életem egy szappanopera lenne, akkor mi lennénk az örök viszálykodó testvérek, akik sosem tudnak kijönni egymással rendesen. Nem értem, minek kell nyáron 40 foknak lennie. Ez mérsékelt égöv, ha jól tudom. Kislánykori emlékeimből egyet sem bírok felidézni, amikor ennyire rekkenő hőség lett volna, mint az utóbbi pár évben. Félreértés ne essék, nem vagyok a kellemes meleg ellen, csak ez a förtelmesen, izzasztóan, kibírhatatlanul, beteggé tevően forró valami ellen. Most is, kint 38 fok van, én meg a szobában, behúzott függöny mellett, ventillátorral próbálom enyhíteni ezt a rettenetet. De persze nem sikerül. A fejem is fáj tőle. Szóval...nem szeretem :) Lehetne már ősz. Azt imádom. Már lehet felvenni őszi kabátot, csizmát, sálat..hullanak a levelek, finom langyos szél fúj. Még nincs hideg, de ez már csak a nyár utózöngéje, a tél előjele. És amikor eljön október elseje, na az egy másik dimenzió...Az már tényleg, az igazi, a visszafordíthatatlan, akkor már jól érzem magam. A hajam nem ugrik össze egy ártatlan mosás-vasalás után, nem kell hajmosás közben is az izzadtságot törölnöm a homlokomról. (Mert sajnos ez ilyenkor nálam gyakori ). De már nem kell sokat várnom rá, nemsokára eljön, és utána bye-bye forróság :)