2013. április 1., hétfő

Annyira szeretem.
Szeretem az érintését, a kezét a kezemen, ahogy símogat. A csókja ízét , az illatát, a tekintetét amikor reggel először rámnéz. 
Imádom a gondolatait, a véleményét, és azt hogyha valamit megmond az úgy van és nincs mellébeszélés. 
Imádom a szerelmét irántam, ami oly határtalan mint a csillagos éjszakai égbolt. És az én szerelmem iránta végtelen.
Mi összetartozunk a szó legnemesebb és legszorosabb értelmében. Ez az égben köttetett. Nem most, és nem 20 hónapja mióta együtt vagyunk. Hanem sokkal régebben. Életekkel, világokkal ezelőtt. A Mi lelkeink egyek., összetartoznak. 
Örökre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése