A fogadott kislánykám ma kezdte az érettségit. Olyan büszke vagyok rá. Inkább a nővére lehetnék, hisz mindössze 7 év van köztünk, de egyszer azt mondta nekem, hogy olyan vagyok mintha a második anyja lennék. Meghatott. Sokszor mutattam neki a helyes utat, sok tanácsot adtam neki az évek során mióta ismerem. De énis rengeteget kaptam tőle. Örülök hogy ismerhetem. Ha majd lesz egy saját lányom, örülnék ha hasonlítana rá. :) Fura hogy már ennyire megnőtt, akkor kezdte a középiskolát amikor megismertem, és lám már az érettségi napja is eljött. De tudom hogy ő nem öregszik, csak felnő, ellenben én...:)


"Megszületünk, de életünk a halálhoz vezet. Mindössze egyetlen út áll előttünk, abból azonban korlátlan számú kijárat vezet."
/ Jean Sasson /


Csak rajtunk áll hogy hogyan használjuk ki azt az időt, amit kapunk és mire használjuk fel. Ő okos és már sínen van :) Ettől boldog vagyok. És remélem szép lassan a Mi életünk is belezökken abba a kerékvágásba amit megérdemelnénk végre. :)